Budapest, 2006

1948 után Magyarországon, a kommunista hatalomátvétel után a demokráciát a totális diktatúra váltotta fel. Ezt a szovjet csapatok magyarországi tartózkodása is elősegítette. A diktatúra eszköze, az ÁVH szervezet számos jogtalan intézkedéseivel rettegésben tartotta a lakosság jelentős részét. A koncepciós perek, a kilakoltatások és az erőszakos kollektivizálás kiváltotta a lakosság ellenállását. 1956-ban megalakult a Petőfi kör. A szegedi egyetemisták október 16-án újjászervezték a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét. (MEFESZ) A lengyel események adták a szikrát a forradalom kitöréséhez.

Személyi kultusz Magyarországon 1956 előtt

1956. október 22-én a budapesti, miskolci, pécsi, soproni diákok is gyűléseket tartottak, és csatlakoztak a MEFESZ-hez.

Szegedi József Attila Tudományegyetem (Ady tér)

A szegediek 14 pontban fogalmazták meg forradalmi követeléseiket: Nagy Imre miniszterelnöksége, a törvénytelenségek felszámolása, többpártrendszer, szabad választások, sajtószabadság, nemzeti jelképek, ünnepek visszaállítása, a szovjet csapatok kivonása, nemzeti függetlenség.

Emléktábla az egyetem előtt (Ady tér)

1956-os emlékmű az Ady téren és a Dóm téren

A Budapesti Műszaki Egyetem diákjai az aulában összegyűlve 16 pontra egészítették ki követeléseiket. A bűnös vezetőket vonják felelőségre, szakemberek bevonásával szervezzék át gazdasági rendszerünket, rehabilitálják az ártatlanul elítélteket, a Sztálin szobor helyébe 1848-as emlékművet emeljenek. Elhatározták, hogy másnap, október 23-án rokonszenv tüntetést rendeznek a lengyel nép mellett, és a szovjet beavatkozás elleni tiltakozásul Bem apó szobrához vonulnak.

Műegyetem fő épülete (Műegyetem rakpart)

A Petőfi kör, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DISZ), a Magyar Írók Szövetsége is támogatja a tüntetést, de az MDP Központi Vezetőségének állásfoglalására Piros László belügyminiszter 12 óra 53 perckor betiltja a felvonulást.

Megalakult az egyetemi oktatókból álló Forradalmi Bizottság.

A forradalmi bizottság tagjai (emléktábla az indulás helyén)

Innen, a Műegyetem udvaráról indult a menet 23-án délután fél 3 órakor, miután 14 óra 23 perckor feloldották a gyülekezési tilalmat.

Az emlékkő jelzi a gyülekezés és az indulás helyét

Indulás előtti gyülekezés

A forradalmi események színhelyei Budapesten

Az 1956-os események tiszteletére a Magyar Demokrata Fórum emléktáblát helyezett el a Műegyetem Budafoki úti bejárata mellett 1989. október 23-án.

Emléktábla a Műegyetemnél

A műszaki egyetemistákkal egy időben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogászai és bölcsészei is eldöntötték, hogy csatlakoznak a Bem téri tüntetéshez.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Kara (Egyetem tér)

Emléktábla az egyetemen

Az emléktáblán levő idézet: "1956-ban a jogi kari ifjúság innen indult el az október huszonharmadikai tüntetésre. Közülük néhányan a halálba, mások a börtön felé, s nem kevesen a végleges emigrációba"
Az egyetemi hallgatók innen indultak a Petőfi térre. A költő szobra mellett Sinkovics Imre felolvasta a 16 pontot, majd elszavalta a Nemzeti dalt. Veres Péter az írók kiáltványát tette közzé, majd a tömeg a Lánchídon át a Bem térre vonult. A pesti tüntetők a Tanács (ma Károly) körúton és a Margit hídon át érkeztek a Bem szoborhoz. A lakosság nemzeti zászlókat, s rögtönzött piros-fehér-zöld textiliákat rakott a kirakatokba, házak ablakaiba.

Petőfi tér 2006-ban

Útban a Bem térhez

A két helyszínről érkező tömeg a Bem szobornál egyesült, ahol a hivatalos szónoklatok után Besenyei Ferenc színművész elszavalta a Szózatot. Ezt követően a tömeg gyalog és teherautókon indult el a Margit hídon át a Parlamenthez.

A Bem tér 2006-ban

Bem tér (Az 1848-as Piski-hidi csata győztesének, Bem József lengyel tábornoknak szobra előtt)

Útközben a munkások és értelmiségiek is csatlakoztak az egyetemistákhoz, és a szovjet mintájú címertől megszabadított lyukas zászlókkal a kezükben a következő jelszavakat skandálták:

Az Országháza 2006. október 23-án

Október 23-án 17 órakor érkezett a tömeg a Parlament elé, ahol Nagy Imre beszédét várták.

Nagy Imre beszéde a Parlament erkélyéről

Már 200 ezer főre nőtt a várakozók száma, s a besötétedés miatt meggyújtott újságok fáklyáival világítottak, amikor a 21 órára megérkező Nagy Imre beszédet mondott.

18 órakor a Parlamenttől egy csoport a Felvonulás térre indult, ahol több órás küzdelem után ledöntötték Sztálin szobrot, és teherautókkal elvonszolták a Blaha Lujza térre, s ott feldarabolták.

Sztálin szobor ledöntése 21 óra 37 perckor (Felvonulási tér)

A tüntetők egy másik csoportja 17 órakor a Magyar Rádió elé vonult, ahol a 16 pont beolvasását követelték. 20 órakor Gerő Ernő beszéde után katonaságot rendeltek a Rádió védelmére, akik közül sokan a felkelők oldalára álltak. Éjfél előtt megérkeztek a Székesfehérvárról Budapestre vezényelt szovjet páncélos alakulatok, ezzel kitört a nagy ember áldozatokkal járó forradalom. A katonai és a polgári áldozatok emlékére emléktáblákat helyeztek el az épület előtt.

A Rádió épülete 1956. október 23. utáni napokban

A Magyar Rádió épülete 2006-ban, falán emléktáblákkal (Bródy Sándor utca)

Az 50. éves évforduló emlékkoszorúi a Magyar Rádiónál

Két nappal később, 1956. október 25-én a rádió közölte: felszámolták az "ellenforradalmi puccskísérletet". Tiltakozásul 8-10000 tüntető, szovjet katonákkal barátkozva, az Országház elé vonult. 11 óra 15 perckor az ÁVH tüzet nyitott a tömegre a Földművelésügyi Minisztérium padlásáról. A "véres csütörtök"-nek 70 halottja és sok sebesült áldozata volt.

A sortűz áldozatainak emlékére táblát helyeztek el, és sírhelyet hoztak létre.

A szabad és független Magyarország kivívását nem sikerült megvalósítani. A november 4-én hazánkba törő szovjet túlerő ezt megakadályozta. A magyar szabadságharcosok a főváros különböző területein erőteljes ellenállást fejtették ki.